Vadrózsa

A gyepűrózsa, vadrózsa, a csipkebogyó anyja, kora nyári szépség. Telente nincs jobb, mint a hecsedli vagyis a csipkebogyó. Miért ne nevelnéd a kertedben is?

Miután nálunk is honos, igen fantázia dús nevekkel is illették. Az ebcsipke elnevezés latinból részfordítás. A csipke szó régies neve a vadrózsának. Az eb pedig pejoratív előtag, utalva a növény szúrósságára. Hasonlóképpen magyarázhatjuk a többi társnevet is: kutyarózsa, csipkebogyó, csipkebokor, csipkerózsa.

A vadrózsa bemutatása

Latin neve (fordításban kutyarózsa) illetve a magyar kutyarózsa elnevezés onnan ered, hogy gyökerének veszettséget gyógyító hatást tulajdonítottak, írja a gyorgytea.hu.  Az ókorban sorvadásos betegségekre, a középkorban tüdőbetegségekre használták. Egy görög legenda szerint eredetileg fehér volt a virága, de egyszer Aphrodité megsebezte magát a tüskéjével, és a vére rózsaszínűre festette a hófehér virágot. Egyházi szimbólummá is vált: a csipkerózsa levelei alkotják a kelyhet, melyben Krisztus szent vére van. A rómaiak számára a csipkerózsa a dicsőség jelképe volt, csakúgy, mint a babérlevél.

A rózsafélék (Rosaceae)  családjába tartozó  vadrózsa (Rosa canina) 2-3 m magas tüskés cserje, tüskéi horgasan görbültek. Nyugat-Ázsiában, Európában és Afrikában is honos. Páratlanul szárnyalt levelei 5-7 fűrészes levélkéből állnak. Nevét ugyan ki mástól is kaphatta, mint Linnétől. Azonban később további négy vagy öt alfajt is elkülönítettek a botanikusok. Ugyanis rendkívül alak gazdag, számos változata és keverék faja van. Ám mindegyikre jellemző az egykörös, jellegzetesen öttagú virágszirom, amely a fehértől a mély rózsaszínűig különböző árnyalatú. A virágok illata nem tolakodó, kellemesen frissítő. A rovarok pollenjét gyűjtik, mézet nem találnak benne. A virágok gyorsan elnyílnak, ilyenkor a szél szerteszét viszi a lehulló szirmokat.

A vadrózsa virágszirom felhasználása

A virágszirmok enyhe hashajtó hatásúak. A rózsaszirom 1930-ig a brit gyógyszerkönyvben hivatalos drogként szerepelt. Napi egy csészével kell inni lefekvés előtt. a levelek épp ellenkezőleg, székfogóhatással rendelkeznek. A szárított rózsasziromból egy teáskanálnyit áztassunk 5 percre egy csésze forró vízbe. Étkezés után fogyasztva remek emésztésserkentő. 10 gramm szárított sziromlevél 2 dl mennyiségű ázalékával szemgyulladás borogatható. Egy evőkanál szárított sziromlevél 2 dl vízben áztatva, napi kétszeri fogyasztással nyugtató hatású. A kandírozott sziromlevelekkel süteményt díszíthetünk. 70 gramm szárított levél fél liter vízből készült főzete enyhe hashajtó hatású. Ehhez a főzés során a vízmennyiség harmadának el kell párolognia. Forrás: Properties of dogrose

Cikk ajánlat: Rózsavíz

A csipkebogyó

A rózsa gyümölcse a csipkebogyó, más néven hecsedli, skarlátvörös, húsos áltermés. Az áltermés olyan termés, amelynek kialakításában a termőn kívül más virágrészek (pl. vacok, csészelevél) is részt vesznek. Ebben az esetben a valódi aszmagterméseik a kehelyszerű, húsos vacok belsejében ülnek. Vagyis a vacok is részt vesz a termés képzésben.

Az érés során az eleinte kemény gyümölcsöt öt csészelevél veszi körül, majd ezek lehullanak, és a gyümölcs is megpuhul. A gyümölcs igazi madárcsemege, ezáltal a magvak terjesztése is megoldott. A csipkebogyó a díszmadaraknak is kedvelt csemegéje.

Legnagyobb tömegben az Északi-Középhegységben fordul elő. Szárítás céljából a gyűjtés ideje augusztus-szeptember. A kocsány nélküli csipkebogyó gyűjtését már akkor meg kell kezdeni, amikor a téglapiros szint eléri. Gyűjtéskor  többrétegű papír- vagy műanyag (polietilén) zsákokba célszerű csomagolni, majd egy rétegben szétterítve kell szárítani. A friss áltermésből készíthető a csipkehús, ez a kettévágott, kimagvazott áltermést jelenti. 2 kg friss áltermésből 1 kg száraz drog, 4 kg áltermésből 1 kg száraz csipkehúst állítható elő.

A kellemesen savanykás ízű “bogyót” régen desszertként fogyasztották. A nemes változatok termése is fogyasztható! Manapság Európában közkedvelt a belőle készült lekvár. Az erjesztésével előállított bor Svédországban és Oroszországban a legnépszerűbb. Az Angolok a héjától és magjától megfosztott gyümölcshúst többek közt cukorral felverve fogyasztják. A szárított rózsalevelek forrázata kellemes ízű és illatú teaként szolgál.

A fűszer- és gyógynövényeket folyamatosan szüretelheted és száríthatod. Fűszernövények szárítása. Ajánljuk a Kertlap Kertészeti Webáruházban kapható helytakarékos növényszárító hálót!

A csipkebogyó C-vitamin tartalma jelentős. Egyéb vízoldható vitaminjai, E és K vitamin tartalma mellet tokoferol, illóolaj, cukor, zsír- és gyümölcssavak, aminosavak, pektinek, tanninok, karotinoidok és polifenolok gazdagítják. A gyümölcshús gyógyító hatásait korán felfedezték. Vérzéscsillapító, emésztésjavító, szomjoltó hatásain túl kiderült, hogy köhögéscsillapítóként is hatásos. Szárított, porított őrleménye vizelethajtó, székfogó. Télen remek vitaminforrás. Ételszínezékként is hasznosítható. Elsődleges azonban antioxidáns hatása. Flavonoid és magas vitamintartalma csökkenti az ízületi gyulladás tüneteit. A csipkebogyó tea vitamin- és ásványianyag tartalma miatt megfázásos betegségek megelőzésére alkalmas. Elkészítés és alkalmazás: napi adagja 6-10 gramm, áztatással készítsünk belőle kivonatot.

A telítettlen zsírsavakban és A-vitaminban gazdag rózsamagolajat a kozmetikai ipar hasznosítja. illetve fekélyek gyógyítására használják. A magokból készített maglisztet nagy rosttartalma miatt állatok takarmányozására is ajánlják. A csipkebogyóban az aszmagok körül található serteszőrök ’viszketőpor”.

Vadrózsa a természetes kertek dísze

A vadrózsa élőhelye, tartása

A vadrózsa nálunk is honos. Igen elterjedt, társulás közömbös, cserjésekben állományképző. A természetes kert igazi, hasznos dísze. Száraz, kötött, meszes talajon, napos helyen érzi jól magát. Fák árnyékába ne kerüljön. Igénytelen, gondozás nélkül is megél. Sok virága és lombhullás után is fennmaradó csipkebogyója díszít. Ültethetjük utak mentén, parkokba, rézsűre, napos hegy- és domboldalra.Madárbarát kertbe, lepke kertbe, méhcsalogatónak is ültethetjük.

Két sorba ültetve, egy méteren belül 7 tő ültetésével, tüskéi, sűrű ágrendszere miatt áthatolhatatlan sövényt alkot.

Késő ősztől kora tavaszig metszhető. Első évben csak a sérült, beteg ágakat, elszáradt virágfejeket vágjuk le. Metszeni nem szükséges, de lehet őket. Ifjító metszéssel az idős hajtásokból válasszunk ki egy-kettőt, és 30-45 cm magasra vágjuk őket vissza. Ezt ismételjük meg két-három évente.

Magvetésével is próbálkozhatnak a kísérletező kedvűek. Ehhez a teljesen érett csipkebogyót vágjuk ketté, a magvakat szedjük ki, alapos öblögetéssel távolítsunk el minden maradványt, majd hagyjuk száradni néhány napig. A csírázáshoz a magvaknak hideg hatásra és nedvességre van szükségük. Ehhez a nedves papírtörlő közé szórt magvakat helyezzük zárható műanyag tasakba, amit hónapokig a hűtőben tárolhatunk. Elképzelhető, hogy a csírázás csak egy év elteltével indul meg. Addig hetente ellenőrizzük a magvakat, és rendszeresen tartsuk nedvesen őket. Ha a csírázás jeleit felfedezzük, a magvakat vessük el sekélyen edénybe, tegyük az edényeket világos helyre, kb. 10 fokos helységbe. A fagyveszély elmúltával vigyük ki a kertbe, de ne tegyük tűző napra. Az első két valódi levél megjelenését követően neveljünk a palántáknak megfelelő módon a szobában. A napfényhez fokozatosan kell őket szoktatni. Előfordulhat, hogy csak a következő évben kezd csírázni!